6. szám

Önkormányzati hírek

Örömmel tájékoztatjuk kedves Olvasóinkat, hogy a „falu tévé” működése az engedélyeztetési eljárást követően néhány héten belül elkezdődhet. Részleteket az adás indulásakor közlünk.
Nyári diákmunka keretében 4 középiskolást 1-1 hónapig 4 illetve 6 órában foglalkoztat az önkormányzat.
A tűzoltók által pályázott Skoda Jetty terepjáró és az önkormányzat által hasonló módon beszerzendő Ford Transit kisbusz zöld utat kapott: határozat érkezett róluk.
Befogadták az önkormányzat épületének felújítására benyújtott pályázatunkat is. Reméljük a támogatást is sikerül elnyernünk.
Az idén is kapható lesz minden bizonnyal a közmunkások által termelt burgonya, hagyma, bab, paprika és paradicsom. Az eddigiekhez hasonló módon, igény esetén, az önkormányzaton való jelzést követően kaphatnak a megtermelt zöldségekből.

Mennyire képes visszaemlékezni Ön, kedves olvasó, a 70 évvel ezelőtt történt eseményekre? – kérdezem Öntől, ha maga mögött tudhat legalább hét évtizedet, miközben gyakran megtörténik velem, hogy előző napi történések sem jutnak maradéktalanul eszembe. Mindezt annak kapcsán emlegetem, hogy befejeződött annak a visszaemlékezésnek részletekben való közlése, amely dr. Kovács Antal és testvéreinek, társainak, a háborút követően, községünkben kényszerűen eltöltött néhány nyári hónapjáról szólt. Amely az ő kifejezését használva, „hihetetlen” pontos és minden apró részletre kiterjedő története is egyben községünk életének arról a rövid, de igen mozgalmas, és jövőt meghatározó időszakáról. Nem emlékszem olyan kortörténetre, vagy bármilyen leírásra, amely ilyen tökéletesen mutatná be falunk életének alakulását a háborút követően. Éppen emiatt örömteli, hogy a német nyelven íródott könyvbe bekerült ez a néhány oldalas visszaemlékezés. Megrendítő volt részesének lenni az „író” és Heilmann Jóska bácsi találkozásának is. Hálás szívvel gondolok a Jóisten közbenjárására, hogy ez velem megtörténhetett. Olyan gyermekien tiszta és őszinte örömmel telve volt a viszontlátásuk, hogy a jelenlévőknek kicsordult a könnye. Egy darabig csak méregették egymást, majd csendben összeölelkeztek. Aztán úgy meséltek, mintha a múlt hónapban kellett volna elválniuk. Azt az élményt csak ők tudják leírni, a két „főhős”, akik között 7 évtizede olyan szoros érzelmi szálak kötődtek, amelyek életük végéig megmaradnak. Álljon itt a „beszédesebb” mesélő erről szóló írásának 1. része. Dr. Kovács Antal újabb lebilincselő élménybeszámolóját ezúton is köszönjük.

Friedrichné Fazekas Mária, alpolgármester

 

Hatvankilenc év múlva, ismét Palotabozsokon

 

 

2014. aug.

Ez az írásom beszámoló egy idős ember nosztalgikus látogatásáról gyermekkora boldog oázisának színhelyén. Szembenézés egy rég elveszett világ emlékeivel, s találkozás annak esetleg még élő tanúival, de találkozás a jelennel is. S ha itt-ott átsejlik benne a történelem, az a dolgok természetéből fakad.

Mint arról már beszámoltam, a II. vh. alig ért véget, s én éppen csak elmúltam 8 éves, amikor a sors kegye és az Actio Catholica jóvoltából, gyermekkorom egyik meghatározó nyarát tölthettem Palotabozsokon, a Komárom-Esztergom megyei Tokod-Altáró mintegy 30-40 másik bányászgyerekével együtt. A kis Baranya megyei sváb falu, Somberek és Véménd között, Mohácstól északra mintegy 15 km-re, dombok alkotta völgyben helyezkedik el. Emlékeimet 69 év távlatából baráti sürgetésre írtam le: „Láss hozzá, amíg szellemi képességeidnek birtokában vagy”! – hangzott el többször is a figyelmeztetés. Nehezen kezdtem el az írást, de amint az első sorokat megfogalmaztam, megrohantak az emlékek és szinte napok alatt készültem el a munkám első változatával. Elküldtem azt a falu mai vezetőinek, akik méltányolva írásomat, meghívtak magukhoz erre a kései látogatásra. Barátaimnak és a falu mai vezetőinek tartozom köszönettel, hogy ezt a találkozást a múlttal nekem megszervezték és lehetővé tették. Egyetemi éveim tanúja, a mindmáig hű barát, Krommer Karcsi vitt el Palotabozsokra, akit családi kapcsolatok is kötnek ide.
A természet is kegyes volt hozzánk: az idei szokatlanul esős-szeles augusztusban palotabozsoki látogatásom napján verőfényes, szép nyár végi, napsütéses időben személyautóval indultunk el. Dél-Baranya dimbes-dombos tájai között kanyargó utunk során gyönyörködtem a vég nélküli kukorica és napraforgó táblákban, helyenként erdős, ligetes akácosokban, tölgyesekben, miközben néhány kisebb települést is érintettünk.
Amikor megérkeztünk a régi emlékeim szerint meredeken emelkedő domboldalakkal szegélyezett, alig két utcasorból álló faluba, látnom kellett, hogy a falut ölelő dombokon a hajdan oly dús szőlőskerteknek ma már nyoma sincs. Mint azt a nap folyamán a faluban minket körbevezető, remek idegenvezetőnek bizonyult Jordán József úr elmondta, a palotabozsoki szőlőkben csak „guggolós bort”1 lehetett előállítani, ami nem a minőség szinonimája. A régi szőlősgazdák elfogytak. A fiatalokat ma már nehéz rávenni, hogy a szőlőműveléssel járó nagyon szép, de egész embert kívánó munkát vállalják. Ahogy a mondás is szól: „A szőlőnek nem gazda, hanem szolga kell!”
Nehéz szavakba foglalni, amit éreztem, amikor ismét ott álltam a számomra oly kedves templom előtt, ahol minket, tokod-altárói bányászgyerekeket a falu lakossága azon a borús, és szorongató 1945-ös augusztus végi reggelen elbúcsúztatott. 69 év elmúltával most ott találkoztam Heilmann Jóskával, akinek családja engem 1945 nyarának elején a palotabozsoki állomáson a sorba állított gyerekek közül magáénak választott és az éppen csak véget ért háború első békés hónapjaiban féltő szeretettel és gonddal jóltartott, augusztus utolsó napjaiig. Jóskát azonnal felismertem! Bár hajunk megritkult, meg is őszültünk, járásunk fürgesége is odalett, hangunk elvesztette régi csengését, mégis egymásra ismertünk. Percekig álltunk összeölelkezve. A jelenlegi polgármester asszony, Friedrichné Fazekas Mária, és Jordán József úr, aki előző választási ciklus polgármestere volt, feleségével, Marikával várt minket a templom előtti téren. Kedves szavakkal köszöntöttek. A falu bejárása alkalmával, annak történetét és jelen állapotát a két kiváló idegenvezetőink, Jordán úr és felesége, Marika mutatta be nekünk.
Első utunk az 1774-ben felszentelt Szent Erzsébet templomba vezetett. Gyönyörű orgonája egykori plébánosának, az amatőrből magát kiváló orgonaépítővé képző néhai Bezedeki Mártonnak a munkája. Az 1974-ben felújított templom szép mennyezeti freskóit Tarai Teréz pécsi festőművész-restaurátor készítette, hagyományos stílusban, de a templom barokk-rokokó miliőjét mégsem sértve. Fájó volt hallanunk, hogy a falunak évek óta nincsen saját papja! „Elszéled a nyáj, ha nincsen pásztora!” – jutott az eszembe. Megálltam a padsorok között, ahol régen, a vasárnapi szentmisék alkalmával mi gyerekek is álltunk. Magamban imádkoztam, megköszönve a Teremtőnek ezt a napot, amire életemben én már egyáltalán nem számítottam, s azt is, hogy még találkozhattam Heilmann Jóskával, egyik legkedvesebb, feledhetetlen gyermekkori pajtásommal.

Folytatjuk

Dr. Kovács Antal

A palotabozsoki iskola hírei

A 2014/15-ös tanévet 4 tanuló fejezte be. A tanév során sok esemény zajlott, mellyel tanítványaink fejlődését, szakmai együttműködéseket kívántuk elősegíteni. A gyerekek öt alkalommal voltak színházi előadáson. Ezek közül egyet Szekszárdon a Német Színházban tekintettek meg. Ennek költségeit az alapítvány finanszírozta. A másik négy előadásra a bérletet a gyerekek ajándékba kapták a szervező Szilassy Balázstól. Márciustól heti egy alaklommal ingyenes lovasoktatáson vett részt minden tanulónk. Ennek a lehetőségnek azért is örültünk különösen, mert nemcsak a mozgáskultúrát fejleszti a lovaglás, hanem a ritmusérzéket, a biológiai ismereteket, szókincset is, emellett megtanulták a lovak gondozásának alapvető ismereteit, fejlődött türelmük, figyelmük is. Ezen kívül sok községi műsorra is felkészültek tanítványaink. Többször német nyelvű jeleneteket is előadtak.
Az iskolai élet legfontosabb területe a tanulás. Magatartás átlagunk 4,3, szorgalmi átlagunk 4,0. A tantárgyi átlag 3,6 lett. Nagyon örültünk, hogy nem volt bukás, sőt az előző év végi eredményekhez képest néhányan még javítani is tudtak.
Az alapítvány jóvoltából a tanév végén kirándulni vittük a gyerekeket. A pécsi városlátogatás alkalmával megtekintettük a Széchenyi tér nevezetességeit, megnéztük a dzsámit. Innen a székesegyházhoz sétáltunk. A gyerekek Neumeiszter Hilda vezetésével megmászták a tornyot is, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a városra. A finom ebéd után a Zsolnay negyedbe mentünk, ahol a manufaktúrában folyó munkát figyeltük meg. Innen a csodák palotájába sétáltunk, és különböző érdekes játékokat próbáltunk ki. Az alapítvány nemcsak a kirándulást finanszírozta, hanem a gyerekek jutalmazását is. Sport- és írószerutalványt kaptak azok a tanítványaink, akik részt vettek valamilyen versenyen, vagy közösségi munka területén voltak aktívak.
Mint már korábban olvashatták, a következő tanévben nem indul oktatás az iskolában. Néhány feleslegessé vált szemléltetőeszközt, bútort, használati tárgyat átadtunk a társiskoláknak és az óvodának. A megmaradt eszközökkel továbbra is biztosított az alsó tagozatos gyerekek oktatása, amennyiben erre igény lesz. Az iskola-kiállítás változatlanul működik.
Kérem azokat a szülőket, akik még nem íratták be gyermeküket másik iskolába, haladéktalanul tegyék meg! Nemcsak a tankönyvek rendelése miatt elengedhetetlen, de az iskolaköteles tanulókat be kell íratni, és itt már nincsenek jogviszonyban!
Köszönjük a szülők és az önkormányzat támogatását, segítségét! Minden kollégámnak, a tanítványainknak és családjuknak további sikereket kívánok, és azt, hogy érezzék jól magukat az új helyükön!

Guszmann Józsefné igazgató

Fúvóstalálkozó

Nagy sikerrel rendezte meg az idén immár negyedik alkalommal a Palotabozsoki Német Nemzetiségi Önkormányzat a fúvóstalálkozót. Évről-évre növekvő érdeklődés veszi körül az eseményt, mind a fellépő zenekarok, mind a nézők részéről. A közönség biztosan nem csalódott ezúttal sem! A fellépő zenekarok – Alte Kameraden Blaskapelle, Babarci Ifjúsági Fúvószenekar, Blaskapelle Boschok, Die Neun Branauer Musikanten, Dunaszekcsői Fúvószenekar, Schomberger Dorfmusikanten és a Wemender Blaskapelle – remek hangulatot varázsolt elénk. A záró, közös zenéléshez nem is volt elég a színpadon a hely, sokan a nézőtérre szorultak hangszereikkel. Ez persze nem akadályozta meg őket abban, hogy részt vegyenek a fináléban. A közönség állva tapsolt, így hálálva meg az élményt. A Német Nemzetiségi Önkormányzat pedig egy állófogadással fejezte ki köszönetét a zenekaroknak.

Színház látogatatás

Június 25-én a színházrajongók egy csoportjával a Pécsi Szabadtéri Színpad egy előadását tekintettük meg. Igazi, könnyed, nyáresti kikapcsolódásban volt részünk. Ray Cooney-John Chapman: Ma estére szabad a kecó című bulvár burleszk előadása nem kímélte nevetőizmainkat. Több, a szappanoperákból ismert színész felvonultatása, a félreértések és félremagyarázások sorozata, menekülés egyik hazugságból a másikba, - egyre bonyolultabb és mulatságosabb helyzeteket idézett elő. Végül persze minden megoldódott, mi pedig egy fergeteges élménnyel lettünk gazdagabbak.

Mária napi hangverseny

Sarlós Boldogasszony napja, július 2-a mindig is községi ünnep volt, évente megismétlődő nagy esemény a falu életében. Michelisz Ferenc így ír erről a Palotabozsok című könyvben: „ A hívők serege a templomban gyülekezett, majd körmenetben indulta a kápolnához. Templomi zászlókkal, Mária-énekeket énekelve haladtak az emberek. A körmenet útját végig harangzúgás kísérte, és mindig a keresztet vitték legelöl.” Ma már sokkal kényelmesebb módját választjuk az út megtételének, de a résztvevők számára ez az esemény ma is ugyanazt jelenti, mint sok-sok évvel ezelőtt, a Szűzanyához való könyörgést.
A délutáni hangverseny a Német Énekkar kezdeményezése volt, szervezését éveken keresztül vállalta magára. A mostani alkalom a Csorba győző Könyvtár támogatásával jött létre.
A helyi énekkarok erre az alkalomra Mária-énekekkel készültek. Köszönjük részvételüket! Vendégfellépőnk a Siklósi Dolce hegedűegyüttes volt. Az ő tolmácsolásukban négy zeneszerző műve alapján négyféle Ave Maria-t is hallhattunk. A két legismertebb szerzeményt vastapssal díjazta a közönség. A hangverseny végén az elégedett közönség állva, tapsolva kért és kapott ráadást a hegedűegyüttestől.

Péter Klára

Sporthírek

Az elmúlt évi bajnokságban is szépen szerepeltek focistáink. A felnőtt csapat a Megye II. bajnokságban az előkelő 3. helyezést szerezte meg. Gál Tibor az idén is gólkirály lett, 36 találatig jutott. Az ifi csapat a 10. helyen zárta a bajnokságot. Mindkét csapatnak, edzőknek, a csapatok vezetőinek is ezúton gratulálunk és további sikereket kívánunk! Hajrá Bozsok!

PALOTABOZSOKI FALUNAP

2015. augusztus 15. /szombat/

Tervezett programok:
9.00 Lovas felvonulás fúvószenekarral
15.00 Gyerekeknek a Faluháznál: Kézműves foglalkozások, csillámtetoválás, légvár, trambulin, gokart
15.00 Felnőtteknek a templomban: Köszöntő, ünnepi műsor:
A felújított orgona ünnepélyes megszólalása, fúvósok, a Palotabozsokért Plakett átadása
17.00 Szórakoztató műsor a Faluháznál
Fellépnek: Fekedi énekkar és tánccsoport, Sátorhelyi néptáncegyüttes, Sombereki német és Parapács tánccsoport,
18.30  Térzene: Mohács-Somberek-Palotabozsok Ifjúsági Fúvószenekar
Vacsora
20.00  Bál a Millich Zenekarral
21.30 Lórán Barnabás (Trabarna) stand up előadása

Étkezési lehetőségek:
Pörkölt - előzetes jelentkezés alapján megfőzzük csoportoknak és egyéneknek is. Ehhez ingyenes étkezési jegyet lehet igényelni.
Akik maguknak szeretnének főzni, azok 10 fős csoportonként 4 kg sertéshúst kapnak. Főzési szándékukat és a létszámot jelezzék!
Jegy és húsigénylés: Faluházban Péter Kláránál, vagy a 69/341-322, 30/617-3820-as telefonon augusztus 7-ig.
Továbbá: sültkolbász, hot-dog, rétes, Veli Aga Vendéglő kínálata